Emlékeztek még az Adj egy óra boldogságot! sorozatra? Nos, egy résszel még adósotok vagyok. Ezúttal Bojtor Verabellával - Verabella ManuFAktúra - Second life of wood alkottunk egy közös Boldogság órát.
Verabellát akkor ismertem meg, amikor a fával, mint alapanyag témában kerestem vendék írót. Ezt a korábbi bejegyzést itt olvashatjátok.
Bevallom már akkor megragadtak Verabella munkái. Karakter világában van valami meseszerű, végtelenül színes és hippis dolog, ami nekem nagyon átjön. Olyanok a festményei, mint, amikor tudod, hogy a sorok között is érdemes olvasnod, mert biztos, hogy találni fogsz valamit, valami piciri geget, valami aprócska üzenetet. Ezek a figurák nem követik a szabályokat, nincs bennük törvényszerű, egyszerűen spontánok, örömből születnek.
Ezt a világ nagyon szépen kiegészíthető pólófonallal és horgolással, mintha csak egymásnak találták volna ki őket. Izgatottan vártam, hogy mi kerül a horgolható fa alapra, és persze, hogy nem csalódtam. Egy kékes zöldes papagájpár pillantott rám, és micsoda pillantás volt ez.
Hamar tudtam, hogy valami nem szokványos színkombinációból fogok nekik fészket építeni. Némi hezitálást követően a hernyózöld-királykék-smaragdzöld triumvirátus győzött, és elkészült ez a közös Boldogság óra, melyet a Sclerosis Multiplexes Betegek Csongrád Megyei Egyesületének szeretnénk felajánlani.
Miért pont nekik? Az interjúból ez is kiderül.
Szentesi Eszter - Bármitartó: Korábban már írtál nekem egy vendég posztot, ami arról szólt, hogy mennyire időtálló a fa mint anyag. Hogyan jött az ötlet, hogy új életet adjál olyan fa anyagoknak, amik másoknak már értéktelenek lennének?
Bojtor Verabella: Az anyag nem vész el, csak átalakul, szóval miért is ne adnék egy másik életet az elkopott tárgyaknak- szerintem ez a természetes, én csak osztozok a természetes folyamatokban mintegy részt vállalok belőlük. Azonkívül tetszik a fa mint anyag, de főleg amikor már kicsit megkopott, viseltes. Grafikusként a tökéletest szeretem a tökéletlennel összepasszítani, így valami számomra tetsző keletkezik.
Szentesi Eszter - Bármitartó: Az alkotásaidban van valami elemi vidámság. Nem tudom, hogy ez minek köszönhető, de a színek és a már-már groteszk figurákról nekem rögtön a mesék világa ugrik be. Mi adja az inspirációt, amikor neki állsz festeni?
Bojtor Verabella: Én nem vagyok non-stop vidám, a tiszta színek azok! A színek és a formák egymás mellé téve olyan hatást keltenek, ami engem reflektál, közvetítik az én életfilozófiámat: Élj most!
Szerintem ez a lényeg: most ez van és éld meg most! Nyolc éve élek sclerosis multiplex-szel, ezt tanultam a betegségből, amikor képes vagyok megtenni valamit, megteszem. Mindig változik az állapotom, szóval résen kell lenni. Nincs időm nyavalyogni, csak élni. Nevezhető ez vidámságnak is, én inkább jelenlétnek hívnám - de nem szoktam megnevezni.
Ezt lehet kiolvasni az alkotásaimból, úgy a kicsikékből, mint a nagyméretű festményekből.
Mi adja az inspirációt? - hát ez komplex, ezek a figurák mind bennem élnek, igazából ők beszélnek helyettem.
Szentesi Eszter - Bármitartó: Kinek szeretnéd felajánlani a közösen készített boldogság órát, és miért pont nekik?
Bojtor Verabella: Akiknek felajánlom, kedves barátaim és sorstársaim, azért nekik mert van egy kedves jelmondatuk a kreatív foglalkozáson: amikor újrahasznosítunk, mi is újra hasznosak vagyunk. Vidámsággal és egymásra figyeléssel reagálnak a kórságra, szerintem ez a helyes válasz, ha tényleg nyakig ér a "szituáció", nevetni kell és összefogni.
Szentesi Eszter - Bármitartó: Mi történik mostanában veled, mire készülsz a közel jövőben?
Bojtor Verabella: A legközelebbi tervem a most szombati (febr. 17.) Nyitott Műterem. Ilyenkor kipakolok minden fiókból ládából és polcról, összejövünk, és lehet matatni nézelődni kérdezgetni - persze vásárolni is.
Mindezt itt Szentendrén ahol élek és alkotok. Szóval a művész megtekinthető az élőhelyén. Szeretnék egy személyes kapcsolaton alapuló rendszert kiépíteni, mert minden amit csinálok egyszeri és személyre szabott.
Mivel beteges vagyok nem ajánlott vásárokba járnom és fizikailag sem bírom. Szóval itt helyben megtekinthető minden, segítek válogatni, válaszolok a kérdésekre és iszunk egy bambit mindazokkal, akik eljönnek hozzám.
Valamint tervezek kettő könyvet megjelentetni idén, ebből a Manufaktúrán láthatóak a folyamatosan készülő grafikák a Mokka köz életéből.Ez felnőtt-képes-mesés-komoly-komolytalan könyv lesz a kávéról és a kávé szeretetéről. Annyiban kézműves, hogy 100, maximum 200 példány fog készülni, és kávéházakba szánom állandó lapozgatásra. A másik könyv még óriási titok.
Verabella további munkáit itt találjátok.
Ha pedig a horgolásról szeretnél többet tudni, és saját Bármitartót készítenél magadnak, akkor a képre kattintva tudsz csatlakozni a facebook csoportomhoz, ahol 4000 lelkes pólófonalas barátra lelhetsz!
Youtube csatornámon pedig több mint 30, saját készítésű, ingyenes videóból tanulhatsz tőlem!